A karima elsődleges és másodlagos anyagnak is tekinthető, elsősorban a konkrét alkalmazási és projektkövetelményektől függően.
A karima definíció szerint egy olyan összekötő elem, amelyet általában csövek, szelepek, szivattyúk és egyéb berendezések csatlakoztatására használnak, és rögzítő és tömítő funkciót látnak el. A csőrendszerekben a karimák a különböző csőszakaszokat összekötő kulcsfontosságú elemek, és fontosságuk magától értetődő-. Az olyan nagy projektekben, mint a petrolkémiai, energia- és hajógyártás, a karimákat gyakran elsődleges anyagoknak tekintik, mivel ezek kulcsfontosságúak a csőrendszerben. Ennek az az oka, hogy ezeknél a projekteknél rendkívül magas követelmények vonatkoznak a csőrendszer biztonságára és megbízhatóságára, és a karimák minősége és teljesítménye közvetlenül befolyásolja a teljes rendszer működését és élettartamát. Ezért ezekben a projektekben a karimák kiválasztása, beszerzése és felszerelése szigorú felülvizsgálatot és ellenőrzést igényel annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a projekt követelményeinek.
Kisebb projekteknél vagy karbantartási munkáknál azonban a karimák gyakrabban tekinthetők másodlagos anyagnak. Ennek az az oka, hogy ezekben a projektekben a csőrendszerrel szemben támasztott követelmények viszonylag alacsonyabbak, és a karima szerepe elsősorban a csatlakozás és a tömítés segítése, nem pedig az elsődleges terhelés vagy az átviteli funkció viselése. Ilyen esetekben a karima kiválasztása rugalmasabb és változatosabb lehet, lehetővé téve a tényleges igények alapján történő kiválasztást és beszerzést.
Műszaki elv és alkalmazás szempontjából a karima anyaga, specifikációi és tömítési módja mind befolyásolja a besorolását. Például a magas-hőmérsékletű, nagy-nyomású vagy korrozív közegben használt karimák gyakran speciális anyagokat és tömítési módszereket igényelnek biztonságuk és megbízhatóságuk biztosítása érdekében. Ezeket a karimákat gyakran tekintik elsődleges anyagnak a projektekben, mert döntő szerepet játszanak a projekt sikeres működésében. Az egyes hagyományos környezetben, például a közönséges vízvezeték-rendszerekben használt karimák gyakrabban tekinthetők másodlagos anyagoknak.
Ezenkívül az ipari szabványok is fontos alapot jelentenek annak meghatározásához, hogy a karima elsődleges vagy másodlagos anyag. A különböző iparágakban eltérő besorolások és követelmények vonatkozhatnak a karimákra. Például a hajóépítő iparban a karimákat, mint a hajótest átmenő-lemezének fontos elemét, gyakran az egyik elsődleges anyagnak tekintik. Néhány más iparágban a karimák gyakrabban tekinthetők másodlagos anyagoknak vagy szabványos alkatrészeknek.
